Fokhagyma
(Allium sativum)
Az ókori Egyiptomban szent növényként tisztelték. A fokhagyma őshazája Kelet-India és Kelet-Ázsia, de mára már gyakorlatilag az egész földön termesztik. A mai modern orvostudomány igazolta a fokhagyma emberre gyakorolt jótékony élettani hatását. Természetes antibiotikum – hatásos baktériumok, vírusok és különböző gomba betegségek ellen, bélfertőtlenítő – bélféregűző, elősegíti az emésztést, vérnyomás csökkentő és nem utolsó sorban cukorbetegség, rák, szívbetegségek esetén is hatásos.
A fokhagyma termesztése őszi és tavaszi kiültetésű magyar és külföldi
/Spanyol, Francia/ szaporítóanyaggal valósul meg főleg családi kisgazdaságokban /1-2 ha/ ,
valamint termelői csoportok /5-10 ha/ nagyságú termőterületen.
Előállítása sikeresen és biztonságosan csak a Makói térségekben (Makó, Királyhegyes, Apátfalva, Kiszombor, Földeák, Tótkomlós) lehetséges, mivel éghajlati, talajtani adottságai a legkedvezőbb a szaporító anyag és az étkezési fokhagyma termesztéséhez.
Tőtávolság: Folyóméterenként 10-15 db dugvány
Sortávolság: 25 cm
Ültetés: Ősszel (szept. okt.) és Tavasszal (március)
Hasznos tanácsok:
- Tavaszi fokhagymát márciusban dugványozzuk, melyekhez a legnagyobb fokhagymákat válogassuk ki, és használjuk fel.
Az egymásról leválasztott gerezdeket 3-5 cm mélyre dugványozzuk. - Ügyeljünk arra, hogy a dughagymát a föld gondosan körülzárja, hengerrel tömörítsük a felületét.
Őszi fokhagyma betakarítás ideje:
|
Kézi betakarítás, tárolás menete:
|
A fokhagyma betegségei: peronoszpóra, szürkepenész, fuzáriumos betegség, vírusok, baktériumos rothadás.
A fokhagyma kártevői: fonálféreg, dohánytripsz, hagymalégy.
Fokhagyma legjelentősebb kártevője gyökérgubacs fonálféreg:
A lárvák a gyökéren keresztül behatolva belső élősködőként táplálkoznak, szaporodnak.
Fertőzés esetén akár a termés 50-100 %-át tönkreteheti!
| Védekezés: |
|