Vöröshagyma
(Allium cepa)
Egyik legrégebben termesztett zöldségünk. Őshazája valószínűleg Nyugat – Ázsiában van, de a középkortól folyamatosan termesztjük hazánkban is. Már a rómaiak is ismerték a vöröshagymát, és vélhetőleg a római birodalom közvetítette Európa középső és északi területeire.
A vöröshagymát Magyarországon több termesztési körzetben nagyüzemi és kis gazdaságokban állítják elő. (Pl: Makó térség- Jászság- Békés) Magról vetve, illetve dughagymáról termesztik.
A hagymafajták nagyon különböznek egymástól alakjuk, színük, nagyságuk, ízük szerint. A felsorolt hagymák jól tárolhatók, ez alól csak a sonkahagyma kivétel, melynek eltárolhatósága elmarad a többitől.
A vöröshagyma jelentősebb fajtái:
- Makói illetve Makói CR – kétéves dughagymáról termesztett fajta
CR= klíma rezisztens – a régi Makói fajtához képest a dughagyma hőkezeléshez 20-25 Co -on való tárolás is elegendő. - Makói bronz – egyéves magról vetve termesztett fajta.
- Stuttgarti óriás – dughagymáról és magról egyaránt termeszthető.
- Sonkahagyma – egyéves magról vetve termesztett fajta.
- Piroska – egyéves termesztésű nyári hagyma.
- Makói fehér – első sorban dughagymáról termesztett fajta.
Az összes hagymafajták közül a makói dugványos (2éves) vöröshagyma rendelkezik a legkiválóbb értékekkel:
– magas szárazanyag tartalom (12-16%)
– kiváló páncélzat, jól tárolható
– egyedül álló íz és aroma különlegesség
– a száraz időben is biztonságos termés
Máig legjelentősebb Magyarországi termőhelye Makói térség ahol a 18. sz. végétől számottevő a vöröshagyma illetve a fokhagyma termesztése. Ez idő tájt fokozatosan vált a hagymatermesztés a makói parasztság legfontosabb megélhetési forrásává. Kialakult egy kitűnő tulajdonságú tájfajta, a makói hagyma.
A makói térségben jelen időszakban is termelik dughagymáról a makói típusú magas szárazanyag tartalmú étkezési vöröshagymát. A hagymamagból előállított dughagymát /apróhagymát/ ősszel /zsika hagyma/ , tavasszal a IV. 10-14 mm méretű frakciót, valamint a tél folyamán hőkezelésen átesett /leszárított/ dugványt kézzel, gépi úton ültetik a termőföldbe.
Hagymamag vetése:
A hagymamagot ősszel felszántott (felásott), humuszos de nem frissen trágyázott ágyásba vessük, mert a frissen trágyázott talaj nagyon meghajtja a hagymát, és ez későbbiekben az eltarthatóság rovására fog menni. A magról termesztett hagymát érdemes korán (március derekán) elvetni, mivel magja már 2-5Co-on kicsírázik, csírázási idő 5-14 nap. A vöröshagyma levélzete még kisebb fagyok esetén se károsodik, de 17-19 Co-on fejlődik a legjobban. Kezdetben a nitrogén tartalmú műtrágyákat, később a kálium tartalmú műtrágyákat kell előnyben részesíteni.
A vöröshagyma a fejlődés kezdetén több vizet igényel, majd a tenyészidő második felében inkább a szárazságot és a meleget kedveli, ha azonban a nyár hűvös és csapadékos, akkor a lombozat erősebben növekszik.
Dughagyma ültetése:
Ha tavaszi (április – május) friss fogyasztásra a nagyobb méretű úgynevezett PIKLESZ dughagymát kell ültetni. Ezt már ősszel is el lehet duggatni, de a téli nagy hidegek végett jobb a kora tavaszi ültetés (március). Ezek a hagymák téli tárolásra nem lesznek alkalmasak, de zöldhagymának kiváló, és akár már 4-5 hét múlva friss zöldséget tehetünk a konyhaasztalra.
Hasznos tanácsok:
- Hagymamag csak rövid ideig, 1-2 évig tartja meg a csírázóképességét.
- Magról termesztett hagymát érdemes korán (március derekán) elvetni, mivel magja már 2-5Co-on kicsírázik.
- Száraz időben az elvetett magokat érdemes öntözni.
- Dughagymáról termesztett hagyma aszályos időszakban is biztonságosan terem.
- Dughagymát ne ültessük túl korán, mivel tartós hideg hatására elveszíthetik a hőkezelés hatását és magszárba indul. Ezért a dughagymáról nevelt hagymát áprilistól május végéig érdemes elduggatni.
- Túl mélyre ne ültessük, népi mondás szerint “hallja meg a harangszót”, a dugványt kb. 1-2 cm vastag földréteg takarja.
- Ügyeljünk arra, hogy a dughagymát a föld gondosan körülzárja, hengerrel tömörítsük a felületét.
- Rendszeresen gyomláljuk a növényünket, hogy a gyomnövények ne nyomják el, és minél több tápanyag a megfelelő helyre jusson.
- A hagyma betakarítását akkor érdemes elkezdeni, amikor a szára már elsárgult, megdőlt és a gumók fölötti nyaki rész betöppedt, megrogyott.
- Ideális esetben a vöröshagymát száraz időben szedjük fel, és renden 5-7 napig szárítjuk ,utóérleljük. Ezt követően leveleket (amik eddigre már mind elszáradtak) levágjuk és a hagymákat jól szellőző tároló helyiségbe visszük. Fontos, hogy ügyeljünk arra, hogy a hagyma télen se fagyjon meg.
A vöröshagyma betegségei: peronoszpóra, szürkepenész, fuzáriumos betegség, vírusok, baktériumos rothadás.
A vöröshagyma kártevői: fonálféreg, dohánytripsz, hagymalégy.